A határaink közelében levő nyugtalan külpolitikai helyzet miatt érdemes egy kicsit számba venni hazánk védelmi képességeit, hiszen bármennyire is elképzelhetetlennek tűnik, hogy katonai konfliktus részesei legyünk, az esély mindig is meg lesz rá. Segítségül az angol nyelvű Wikipédiát vettem, amely többé-kevésbé pontos információkat tartalmaz az egyes országok hadseregeinek állapotáról.

   A magyar haderő sajnos nemcsak hallomásból gyenge, hanem a tények is ezt mutatják. A kis létszámú szárazföldi erők jórészt elavult szovjet technikával vannak felszerelve, kiegészítve némi magyar és nyugati kézifegyverrel. A tankok terén siralmas a helyzet, gyakorlatilag csak azért van rendszerbe tartva 32 db elavult T-72-es, hogy a fegyvernem nehogy eltűnjön és legyen min gyakorolni. Harcértékük az ukrán példán látva szinte semmi. Nem is csoda, hogy ócskavasként árulják. A csapatszállítók terén némileg jobb a helyzet, ugyanis Magyarország rendelkezik a világ második legnagyobb számú orosz BTR-80-as járműparkjával, ez közel 600 darabot jelent. Azonban a mennyiség nem jelenti a minőség meglétét is. Egyrészt már elavultnak számít, bár 2009-ig elég sokat modernizáltak belőle, de a konstrukció eleve nem a legbarátibb, nehézkes a ki-beszállás, szűkös a hely, kényelmetlen. Persze a katonák nem nyaralni mennek, de a praktikusság nem hátrány. Aztán van 250 db szovjet BRDM-2  típusjelű csapatszállító is az állományban, mely konstrukció 1962-ben debütált, tehát nagyon régi megoldásokon alapszik és modernizáción sem eset át, tehát túl sok harcértéke nem lehet.

   A legújabb szerzeményeket az Amerikai Egyesült Államoktól kaptuk az iraki, afganisztáni misszióra különböző típusú és méretű csapatszállítók formájában. A legtöbb természetesen a jól ismert Humvee-ból van, közel 100 db. Azonban ezek csak könnyű súlyú támogató egységek, háborút nyerni nem lehet velük. Emellett van még másik 100 db nagyobb méretű csapatszállító három típusból válogatva. Viszont azt nem tudni milyen feltételekkel vannak a magyar hadseregnél, tehát lehet csak kölcsönbe. Ugyanis az amerikaiak nem arról híresek, hogy ingyen osztogassanak, mindennek megkérik az árát valamilyen formában.

   A tüzérség terén sem jobb a helyzet. A legújabb fegyver, amivel a honvédség rendelkezik, az 1992-ben debütált orosz METIS tankelhárító rendszer, amivel hatékonyan lehet megsemmisíteni az ellenséges harckocsikat, de hogy mennyi van belőle azt nem tudni. Emellett vannak még a már elavult az ukrán válságból is jól ismert BM-21 GRAD (65 db) sorozatvetők, D-20-as (300 db) 152 mm-es tarackágyúk és egyéb kisebb kaliberű tüzérségi eszközök. Azonban fontos megjegyezni, hogy a felsorolt technikák nagy része tartalékban van és nem modernizált.

   A szárazföldi erők kapcsán fontos még szót említeni a légvédelemről, melynek gerincét a francia MISTRAL (185 db) rövid hatótávolságú rakétarendszer alkotja, amelynek nagy részét 2009-ben szerezte be a magyar hadsereg, tehát viszonylag új. Viszont csak 5 km a hatótávolsága, így egy modern légierő ellen nem elég. Ahogyan az a 28 db, a BRDM 2 harcjármű alapjain nyugvó kis hatómagasságú rakétarendszer sem, ami még van. A legütősebb eszközünk talán a KUB közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer négy indítóállással és ezekhez tartozó kis számú rakétával. A közelmúltban átestek némi modernizáláson is, azonban már csak a mennyiséget tekintve se beszélhetünk komoly elrettentő erőről.

  Végül jöjjön a légierő, ami a GRIPEN vadászgépek beszerzésének köszönhetően a legpotensebb fegyvernemünk, azonban 14 db vadászgép még megfelelő támogatás és felszereltség mellett sem túl sok. Pláne úgy, hogy gyakorlatilag mellettük nincs semmi más. Évek óta nincsenek sugárhajtású kiképző gépeink, ami nemcsak a pilóták gyakorlási lehetőségeinek hiánya miatt baj. Hanem, mert rendszerint ezek a gépek harci alkalmazásra is alkalmasak, de így ettől a lehetőségtől is elesünk. Nincs harci helikopterünk se, a MI-24 harci helikopterek végül is csak elfogytak. Ez jól mutatja a légierő tűzerejét, hiszen a 3 db elavult AN-26-os szállítórepülővel és a 7 db MI 8-17 szállító helikopterrel nem megyünk sokra.

   Ennyi lenne tehát a magyar támadó arzenál, mindez még a szomszédokkal összehasonlítva is kevés, ugyanis lassan már a raktárak is üresek, nincs mihez nyúlni baj esetén. Hiszen bár az ukrán hadsereg is elavult technikával rendelkezik, de legalább rengeteg eszközük van. Ezen adatok alapján nyugodtan kijelenthető, hogy a magyar hadsereg nem képes az országot megvédelmezni támadás esetén, szinte még kárt sem tud tenni.