világnéző

A hónapok óta tartó és inkább csak súlyosbodó menekültválság azt mutatja, hogy szép szavakkal és puha bánásmóddal nem megoldható, sőt inkább gerjesztő hatással van rá. Ezzel szemben a határozott és erélyes fellépés képes gátat szabni ennek, amelyet a magyar határzár is példáz. 

Igen, akik jönnek ők is emberek, igen nekik is joguk van a jobb élethez és igen, valóban sokszor nem ők tehetnek, azért a helyzetért, amibe kerültek és ami elől menekülnek. A válság a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok felforgató politikája miatt alakult ki és ha már ilyen jól sült el Törökország és Oroszország szemszögéből, hát ők is beszálltak, hogy véletlenül se legyen hamar vége. A szír polgárháborúban tényleg mindenki-mindenki ellen van még a háttérhatalmak között is, de sokszor találkoznak az érdekek is. A menekültek áradatával nemcsak a törökök büntetik Európát, hanem az oroszok is, hiszen többek között - sok más dolog mellett -, ezért is szállhattak be a buliba, hogy véletlen se legyen vége a szír polgárháborúnak. Nem kell álszenteskedni, e két hatalom nagyon is örül, hogy Európa szenved, édes a bosszú a sérelmekért, ráadásul kiváló zsarolási lehetőség. Így amíg látják, hogy az EU nem képes határozottan és egységesen fellépni, nem is lesz vége.

Viszont csak egy megoldás van, amihez az emberiességet hirdető liberális európai hatalmak - az Egyesült Államokkal ellentétben - elszoktak: az erő politikája. Pedig olyan hatalom még nem volt a történelemben, amely erőszakosság nélkül képes volt fennmaradni! Európa, úgy próbál nagy játékosként túlélni, hogy önként lemond az erő jogáról, miközben minden más játékos nagyban alkalmazza. Ez belátható, hogy bukáshoz vezet. Az EU jelenleg, úgy viselkedik, mint egy harcolni nem akaró elefánt. Hiszen gazdasági ereje nagyobb, mint az Egyesült Államoké, összesített haderejét és képességét tekintve mégis messze elmarad attól. Mintha teljesen kiveszett volna a harci szellem. 

De talán most megmutatkozik a megoldást jelentő út, amelyet Orbán Viktor már hónapok óta hirdet és próbálja megértetni Európával. Határozott és erélyes fellépésre van szükség, nem lehet a határokat papírok nélkül és hőzöngéssel átlépkedni. Miközben az államok saját polgáraiktól elvárják, hogy viselkedjenek jogszerűen, képesek legyenek igazolni magukat és a kijelölt határátlépési pontokon közlekedjenek, addig emberek százezreit buszoztatják határokon át, anélkül hogy tudnák kik is ők valójában! Ez maga a megvalósult rémálom! Mindamellett egy jogkövető állampolgár számára teljességgel elfogadhatatlan!

Európa határait szigorúan kell védeni, nincs más út. Azon szerencsétlen államok, amelyek láthatóan Németország utasításait követik, most nagy bajban vannak (Németországgal együtt). Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Szerbia jól láthatóan szolgalelkűként viselkedett eddig, de lassan kezdenek rájönni, hogy nincs jobb megoldás a magyarországinál. Képtelenek lesznek valahol kerítést emelni és szigorúvá válni, azt a politikát folytatni, amelyet vehemensen bíráltak, ezzel meghasonulva önmagukkal és óriási vereséget szenvedve azon országgal szemben, amelynek bírálásáért cserébe jó pontokat reméltek. Ez mindenképp nagy győzelem lehet Orbán Viktornak és komoly beismerés az EU számára: Igen, igaza van!

2070-re először a történelem folyamán több muzulmán fog élni a Földön, mint keresztény- jósolják amerikai tudósok. Jelenleg az emberiség egyharmada a keresztény kultúrkörhöz tartozik 2,26 milliárd emberrel, ezt követi az iszlám ( 1,57 milliárd fő) és a hinduizmus ( 900 millió fő). A világ népessége 2050-ben eléri a 9,3 milliárd főt, amikor is 2,8 milliárd muszlim és 2,9 milliárd keresztény fog élni. Ebből jól látszik, hogy a muszlimok aránya 73%-kal fog növekedni, míg a keresztényeké csak 35%-kal.

Hogy mi ennek az oka? Nagyon egyszerű! Egyrészt a muzulmán országokban jóval nagyobb a születési ráta, egy nőre 3,1 gyermek jut, miközben a túlnyomórészt keresztény fejlett országokban jóval kevesebb, például Németországban csak 1,3 a népesség fenntartásához szükséges 2,1 helyett. A másik ok pedig az ateizmus térnyerése. Az előrejelzések szerint 2050-ig 106 millió keresztény fogja feladni vallását, miközben csak 40 millióan válnak azzá. Ez a trend elsősorban Európában, az Egyesült Államokban és Japánban lesz megfigyelhető. Eközben sok iszlám államban a vallás feladását büntetik, ezért itt nem "veszteségre", hanem 3 milliós növekményre számítanak a tudósok, már ami az iszlámra való áttérést illeti. 

Az iszlám országok demográfiai korszerkezete sokkal fiatalosabb, mint a keresztényeké. Erre jó példa Irán, ahol a 75 milliós lakosság 70%-a 25 év alatti és az átlagéletkor csupán 27 év, eközben ugyanez mondjuk Németországban 43,7 év, Japánban pedig 46,5 év. Az iszlám népesség 40 év múlva számbelileg  Nigériában, Indiában, Pakisztánban és Indonéziában lesz a legnagyobb. India lesz a legnépesebb iszlám közösséggel rendelkező állam, ahol is 310 millió muzulmán fog élni, megelőzve a szomszédos Pakisztánt ( 273 millió fő) és Indonéziát ( 256 millió). 

Ennek köszönhetően a fejlett országokban is változások lesznek, hiszen az iszlám országokból érkezők és a már ott élő muzulmánok demográfiai mutatói láthatóan sokkal jobbak maradnak. Így az évszázad közepére az akkor csak  70 milliós Németországban minden tizedik ember lesz az iszlám követője, akárcsak egész Európában. Törökországot és Oroszországot követően a harmadik legnagyobb muszlim népességű ország Nagy-Britannia (7,76 millió fő) lesz, ami után Franciaország (7,54 millió fő) jön.

 a Die Welt nyomán

http://www.welt.de/politik/ausland/article142756110/Demografische-Uebermacht-der-Muslime-ist-unaufhaltbar.html

Egyre aktuálisabb téma a bevándorlók tömegeinek özöne Európába, útban egy jobb életet kínáló jövő felé. A menekült áradat megállíthatatlannak tűnik -  ebben az évben minden eddiginél több menekültre számítanak Olaszországban  -  és egyre inkább erősödik, több okból kifolyólag is.

Egyrészt Európa határai mentén teljes az instabilitás, Észak-Afrika és az egész Közel-Kelet forrong, Líbia a káosz felé tart, hacsak már nem ott van. Egyiptom nyugtalan időszakon van túl, Izrael gyakran háborúzik, Szíria a totális megsemmisülés szélén, akárcsak Irak. Élhetetlen országok ezek, sivatagos területtel, nem az emberi komfortnak megfelelő életkilátásokkal és hiper gyorsan növekvő népességgel. Az alábbi táblázat jól mutatja, milyen drámaian növekszik a népesség pont olyan országokban, amelyek nyilvánvalóan nem képesek eltartani ennyi embert és ami még rosszabb, megfelelő szocializációt sem tudnak biztosítani lakosaiknak, hiszen sokan állandó háborúban és nélkülözésben nőnek fel, napi rutin - iskola, munkába járás stb. - nélkül.

A szomszédos kontinensek és Európa  népességnövekedése 1990-2015

Forrás:http://www.census.gov/population/international/

Közel duplázódott a lakosság az arab államokban, miközben az életfeltételek nemhogy javultak, drasztikusan romlottak és a jövőbeli kilátások sem rózsásak. Viszont itt még nincs vége a történetnek, hiszen Európát másrészről Fekete-Afrika is nagy nyomás alatt tartja, ugyanis az ott található államok, talán még rosszabb helyzetben vannak az előbb említetteknél. Itt vegyük csak Nigériát, ahol 1990-ben 96 millióan laktak, ma pedig 183 millióan, hihetetlen számok ezek, de ez mind semmi, mert az előrejelzések szerint 2050-re ilyen ütem mellett 400 millióan fognak ott lakni, csak kicsit kevesebben, mint az akkori Egyesült Államokban! Egész Afrikát tekintve, pedig Európa messze lemarad. Ilyen kilátások mellett nem tudni meddig lehet bírni a nyomást, de egy biztos Európa nincs biztonságban! Ennyi embert már most lehetetlen integrálni és a helyzet, ahogy látható, a későbbiekben fokozódni fog.

Lassan már fél év telt el és egy új tűzszünet is életbe lépett, amióta az elsőről írtam. De az elhangzottak még mindig érvényesek, sőt !

Egy új Transzdnyeszter születése

2014.09.05. 19:49 KANADA

   A határaink közelében levő nyugtalan külpolitikai helyzet miatt érdemes egy kicsit számba venni hazánk védelmi képességeit, hiszen bármennyire is elképzelhetetlennek tűnik, hogy katonai konfliktus részesei legyünk, az esély mindig is meg lesz rá. Segítségül az angol nyelvű Wikipédiát vettem, amely többé-kevésbé pontos információkat tartalmaz az egyes országok hadseregeinek állapotáról.

   A magyar haderő sajnos nemcsak hallomásból gyenge, hanem a tények is ezt mutatják. A kis létszámú szárazföldi erők jórészt elavult szovjet technikával vannak felszerelve, kiegészítve némi magyar és nyugati kézifegyverrel. A tankok terén siralmas a helyzet, gyakorlatilag csak azért van rendszerbe tartva 32 db elavult T-72-es, hogy a fegyvernem nehogy eltűnjön és legyen min gyakorolni. Harcértékük az ukrán példán látva szinte semmi. Nem is csoda, hogy ócskavasként árulják. A csapatszállítók terén némileg jobb a helyzet, ugyanis Magyarország rendelkezik a világ második legnagyobb számú orosz BTR-80-as járműparkjával, ez közel 600 darabot jelent. Azonban a mennyiség nem jelenti a minőség meglétét is. Egyrészt már elavultnak számít, bár 2009-ig elég sokat modernizáltak belőle, de a konstrukció eleve nem a legbarátibb, nehézkes a ki-beszállás, szűkös a hely, kényelmetlen. Persze a katonák nem nyaralni mennek, de a praktikusság nem hátrány. Aztán van 250 db szovjet BRDM-2  típusjelű csapatszállító is az állományban, mely konstrukció 1962-ben debütált, tehát nagyon régi megoldásokon alapszik és modernizáción sem eset át, tehát túl sok harcértéke nem lehet.

   A legújabb szerzeményeket az Amerikai Egyesült Államoktól kaptuk az iraki, afganisztáni misszióra különböző típusú és méretű csapatszállítók formájában. A legtöbb természetesen a jól ismert Humvee-ból van, közel 100 db. Azonban ezek csak könnyű súlyú támogató egységek, háborút nyerni nem lehet velük. Emellett van még másik 100 db nagyobb méretű csapatszállító három típusból válogatva. Viszont azt nem tudni milyen feltételekkel vannak a magyar hadseregnél, tehát lehet csak kölcsönbe. Ugyanis az amerikaiak nem arról híresek, hogy ingyen osztogassanak, mindennek megkérik az árát valamilyen formában.

   A tüzérség terén sem jobb a helyzet. A legújabb fegyver, amivel a honvédség rendelkezik, az 1992-ben debütált orosz METIS tankelhárító rendszer, amivel hatékonyan lehet megsemmisíteni az ellenséges harckocsikat, de hogy mennyi van belőle azt nem tudni. Emellett vannak még a már elavult az ukrán válságból is jól ismert BM-21 GRAD (65 db) sorozatvetők, D-20-as (300 db) 152 mm-es tarackágyúk és egyéb kisebb kaliberű tüzérségi eszközök. Azonban fontos megjegyezni, hogy a felsorolt technikák nagy része tartalékban van és nem modernizált.

   A szárazföldi erők kapcsán fontos még szót említeni a légvédelemről, melynek gerincét a francia MISTRAL (185 db) rövid hatótávolságú rakétarendszer alkotja, amelynek nagy részét 2009-ben szerezte be a magyar hadsereg, tehát viszonylag új. Viszont csak 5 km a hatótávolsága, így egy modern légierő ellen nem elég. Ahogyan az a 28 db, a BRDM 2 harcjármű alapjain nyugvó kis hatómagasságú rakétarendszer sem, ami még van. A legütősebb eszközünk talán a KUB közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer négy indítóállással és ezekhez tartozó kis számú rakétával. A közelmúltban átestek némi modernizáláson is, azonban már csak a mennyiséget tekintve se beszélhetünk komoly elrettentő erőről.

  Végül jöjjön a légierő, ami a GRIPEN vadászgépek beszerzésének köszönhetően a legpotensebb fegyvernemünk, azonban 14 db vadászgép még megfelelő támogatás és felszereltség mellett sem túl sok. Pláne úgy, hogy gyakorlatilag mellettük nincs semmi más. Évek óta nincsenek sugárhajtású kiképző gépeink, ami nemcsak a pilóták gyakorlási lehetőségeinek hiánya miatt baj. Hanem, mert rendszerint ezek a gépek harci alkalmazásra is alkalmasak, de így ettől a lehetőségtől is elesünk. Nincs harci helikopterünk se, a MI-24 harci helikopterek végül is csak elfogytak. Ez jól mutatja a légierő tűzerejét, hiszen a 3 db elavult AN-26-os szállítórepülővel és a 7 db MI 8-17 szállító helikopterrel nem megyünk sokra.

   Ennyi lenne tehát a magyar támadó arzenál, mindez még a szomszédokkal összehasonlítva is kevés, ugyanis lassan már a raktárak is üresek, nincs mihez nyúlni baj esetén. Hiszen bár az ukrán hadsereg is elavult technikával rendelkezik, de legalább rengeteg eszközük van. Ezen adatok alapján nyugodtan kijelenthető, hogy a magyar hadsereg nem képes az országot megvédelmezni támadás esetén, szinte még kárt sem tud tenni.

    A Kelet-Ukrajnában életbe lépett tűzszünet korántsem jelenti a béke eljövetelét és arról is lehet vitázni, hogy kinek is jobb ez. De ha a felek jelenlegi célját vesszük figyelembe, akkor egyértelműen az orosz szakadároknak és Oroszországnak kedvezőbb az alábbi helyzet.

    Egyrészt a fegyvernyugvás alatt a szakadárok zavartalanul meg tudják erősíteni állásaikat, fel tudják fegyverezni magukat és újabb egységeket tudnak kiképezni lecserélve ezzel a valóban Oroszországból érkező reguláris erőket. Ez utóbbi valószínűleg az orosz hadsereg komoly érdeke is, hiszen a hazai közvéleménynek egyre nehezebb lesz beadni, hogy miért is hal meg annyi orosz katona békeidőben, ugyanis hivatalosan nem állnak háborúban senkivel.

    A sorok rendezése az ukrán hadsereg esetében is jól jön, hiszen láthatóan nem voltak felkészülve egy háborúra. Szintúgy meg tudják erősíteni az állásaikat, úgy hogy a későbbiekben komoly veszteséget tudjanak okozni az ellenségnek. Persze, ha egyáltalán kiújulnak a harcok. Továbbá az is lehetséges, hogy ez idő alatt nemcsak az oroszok fogják modern fegyverekkel ellátni a szakadárokat, hanem a Nyugat is juttat némi eszközt az ukránoknak. Ebben az esetben egy modern légierő felállítása lehetne az ütőkártya, hiszen azt nehezen tudnák legyőzni a szárazföldi szakadár erők és Oroszországnak nyíltan háborúba kellene lépnie. Azonban erre vezrióra szinte semmi esély, hiszen évekre lenne szükség egy ilyen átállásra.

    Mindenesetre egy biztos az oroszok nem fognak engedni, az ukránok területi veszteség nélkül nem fogják már ezt megúszni már csak a kérdés az, hogy mekkora országrészt lesznek kénytelenek feladni, milyen áron és mikor. Ugyanis a tűzszünetet bármeddig lehet húzni, kialakítva ezzel Kelet-Ukrajnában egy kvázi államot, mint a Transzdnyesztert Moldovában. Ott a helyzet már lassan 25 éve változatlan a két fél makacssága miatt és még kitudja mennyi ideig lesz így, bebetonozva ezzel Moldova szegénységét az állandó bizonytalanság miatt. De ebbe a sorba kiválóan beleillik a két szakadár grúz tartomány Abházia és Dél-Oszétia esete is, mind-mind orosz menedzseléssel, tehát ebben nagy tapasztalatuk van.

   Egyelőre nem látszik a Nyugat és az Oroszország közötti ellentétek megoldása, ami nagyon érzékenyen érintheti egyes országok gazdaságát, köztük Magyarországét. Ez igen rossz hír, hiszen a jelenlegi magyar politika egyik gazdasági célkitűzése a keletre való export terjeszkedés, amely célnak a legjobb terepe Oroszország.

   A magyarországiénál 15-ször nagyobb piac sikeres meghódítása már önmagában is elég egy tartós gazdasági fellendülés megtámogatására, hiszen egy igényes, de jól fizető piacról beszélünk. Valójában a keleti nyitás programja fő célnak is ezt a térséget tűzhette ki, hiszen bár Kína is hatalmas, a magyar cégeknek nagyon ismeretlen, ráadásul a kínaiak is inkább exportálni akarnak. Magyarország nem nagyon tud olyat kínálni, ami nem elérhető már Kína számára. Egyedül a mezőgazdasági termékek lehetnének eladhatóak, de igazából túl messze vannak és ez az orosz piacra jobban megéri.

   Azonban a Nyugat most jól keresztbe tett nekünk, pont amikor kezdtek jól alakulni a dolgok az orosz válaszszankciókat az EU tag Magyarország sem úszhatja meg. Ha dolog tovább mélyül és súlyosbodik a helyzet, esetleg nyersanyag korlátozások is életbe lépnek, az a magyar gazdaságot biztosan sokkolni fogja. Egyébként 2012-ben a magyar export 3,3 milliárd $ volt, ami a teljes kivitel csupán 3,6%, tehát bőven lenne potenciál és ahogyan a helyzetet elnézem nem is lenne nagyon más út a tartós gazdasági növekedés elérésére, hiszen a nyugati országok telítettek. Ők is az új piacokat keresik, a németek sikeresen rá is startoltak a keleti országokra és igazából ennek is köszönhető, hogy jól pörög a gazdaságuk.

   Egy biztos ezzel a balhéval a magyar gazdaság rosszul jár, egyrészt a növekedési lehetőségeink odavesznek, másrészt az energiahiány veszélye is valós tényező, ami bekövetkezése esetén az eddig is csak gyengén növekvő gazdaságot könnyen recesszióba taszíthatja.

    Minden ötödik Ausztriában élő ember rendelkezik migrációs háttérrel, áll egy integrációról szóló anyagban, amelyet Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter ismertetett. Ez a szám a 8,5 milliós lakosság 19,4 százalékát jelenti. 2013-ban 1,2 millió ember tartozott az első generációs bevándorlók közé, tehát ennyien születtek külföldön és vándoroltak be Ausztriába, további 428 ezer ember szülei pedig külföldön születtek,  ők alkotják a második generációt.

     2013-ban a bevándorlók 57%-a az EU-ból és az Európai Gazdasági Térségből érkezett. Összesen 151300 polgár vándorolt be és 96 ezer hagyta el Ausztriát, tehát a vándorlási nyereség 54700 fő. A legtöbben a németek jöttek 17700 fő, majd őket követik a magyarok 14900 fővel és a románok 13500 fővel.

     A részünkről nem hiszem, hogy meglepőek a számok, sajnos. Egyébként a tanulmány azt is megjegyzi, hogy a bevándorlók Ausztriához tartozás érzése nőtt és javult az integrációs klíma, ami azt jelenti egyre könnyebben illeszkednek be az osztrák társadalomba.

A Die Presse nyomán

Az utóbbi napok fejleményei alapján nagyon úgy néz ki, hogy az EU komolyabb szankciók bevezetésére szánta el magát az Orosz Föderációval szemben. A helyzet nagyon kényes, egy gazdasági háborúval Magyarország sokat vesztene és Európa is, ha az oroszok nem hagyják magukat. A kérdés az, hogy meddig hajlandóak kitartani Putyinék, fenntartják-e az álláspontjukat, akár az összeomlás árán is?

Bizony az oroszokra nem jellemző a megfutamodás, hiszen egy hatalmas, nagy múltú és büszke nemzetről van szó, amely bár gyakran szenvedett óriási véráldozatot, nem tört meg. Egy viszont biztos, az orosz érdekszféra az utóbbi időben nagyon meggyengült, elvesztették a balti államokat, Grúziát, lassan Moldovát is és nagyon úgy áll, hogy Ukrajnát, ami kétségkívül a legnagyobb érdekveszteség. Ennyire visszaszorulva talán a Lengyel-Litván Unió és a Török Birodalom fennállása óta nem voltak, amely tényre ki tudja, hogyan fognak reagálni.

A helyzet olyan, mint az űzött vad esetében, amelyet ha sarokba szorítanak kiszámíthatatlanná válik. Az orosz hatalmi gondolkodásban mindig fontos szerepet játszott az ütköző államok megléte, főleg a nyugati világgal szemben, ez adta a biztonságérzetet - nem is beszélve a gazdasági érdekekről -, ami most nagyon megingott.

Legrosszabb esetben mély gazdasági háború kezdődik, ami egyértelműen világválsághoz fog vezetni. Legjobb esetben pedig kompromisszum születik, azonban látva az orosz és az ukrán hozzáállást erre kicsi az esély. A harmadik lehetőség, hogy az Unió enged, hűvös lesz a viszony, de kereskedelem nem áll le. Én erre számítok, mert Oroszország nem fogja hagyni Ukrajnát, mindent megtesz majd, hogy destabilizálja, túl fontos ország számára, ahhoz hogy a Nyugat befolyása alatt legyen. Ebben a helyzetben bármire képesek, túl nagy a tét, lehet már nagyon várják a telet...

Ukrajna már megalakulásától kezdve folyamatosan válságban van gyakorlatilag minden téren. 1991-ben elnyert függetlensége után egészen 1999-ig zuhant a gdp-je, ami természetesen nem szolgálta az elégedettséget. Gyakorlatilag ez időtájt bontakozott ki az a demográfiai lejtő is, amelyen az ország továbbra is lefele csúszik. A lakosságszám 1992-ben még 52 millió főt tett ki, tehát igen tekintélyes méretű volt, ez a szám mára 44 millióra zuhant, a Krím-félsziget nélkül pedig 42 millió főt számlál. Bár sokat javult a helyzet és például a termékenységi ráta - ami legalább 2,1 kell legyen a népesség fenntartásához - 1,5, ami jobb a magyar adatnál. Azonban a rossz életkörülmények és életmód miatt a halálozások száma nagyon magas.

Az ezredforduló után némileg javult a gazdaság helyzete is, a gdp a válságig szépen nőtt, de ez nem jelentette az életszínvonal nagyarányú növekedését. Egyrészt alacsony bázisról könnyen lehet látványos növekedést elérni, másrészt az országban dúló hatalmas korrupció és átláthatatlanság miatt nem nehéz kitalálni, hogy kiknél csapódtak le a pénzek, hát persze, hogy az oligarcháknál, maffiózó kiskirályoknál és egyéb csaló bűnözőknél. Ezért van az egyik oldalon luxus és csillogás - szerte az országban rengeteg luxusterepjáró és egyéb kocsi futkos - a másik oldalon meg szegénység.

Aztán ott van a kisebbségek rendezetlen helyzete, különösen az oroszoké, akik óriási számban élnek az ország keleti felén. Őket egyedül egy gazdaságilag prosperáló és fejlett Ukrajnával lehetne lekenyerezni, ami alternatívát kínál Oroszországgal szemben. Viszont míg Oroszország a 2000-es évek folyamán Putyin politikájával stabilizálni tudta magát, addig Ukrajna nem volt képes utat mutatni és akkori növekedését is pont az orosz fellendülés segítette. Nem csoda hát, hogy idáig fajultak a dolgok, hiszen nem elég, hogy szegénységben tartják az embereket, köztük az oroszokat, még el is akarják őket nyomni.

Mivel az ukrán gazdaság harmatgyenge, infrastruktúrája lepusztult és nagyon energiaigényes, aligha fog versenyképes lenni a nyugati országokkal szemben. Így gyakorlatilag két szék közé ültek, az orosz piacot elvesztik, a fejlett országokkal szemben pedig versenyképtelenek, ráadásul háború pusztítja a keleti végeket, ami nem vonzó a befektetők számára, pláne a repülős incidens után. Ez az ország ilyen formában és méretben életképtelen.