A balti államokban 1990-ben közel 8 millió ember élt, ma csak 6,3 millió, tehát 24 év alatt 1,7 millió fővel csökkent a lakosságszám. Ez nagyon durva csökkenés annak fényében, hogy milyen kicsi bázisról indultak. Ez idő alatt Magyarország népessége fél millióval csökkent, csak a jelenleg 2,9 milliós Litvánia 750 ezer főt vesztett, Lettország 650 ezret, de a nem baltiak közül Bulgária is másfél milliós mínuszban van. Elképesztő számok ezek ilyen kis népességű országok esetében, ezért felmerül a kérdés, meddig lehet ezt még bírni? Ilyen tempó mellett közeleg az összeomlás, hiszen ezen feltételek mellett nem lehet egy ország gazdaságát működtetni, pláne nem a minden téren növekedés orientált kapitalista világban.
Továbbá mindez azt is jelenti, hogy az Unióban súlyukat is vesztik ezen tagállamok, mivel ott a népesség nagysága a döntő. Románia például, azért korrigálta 20 millió fölé a népszámlálás eredményét, hogy ne veszítsen uniós pénzeket. Az alábbi grafikonon az látható, hogy az újonnan - tehát 2004 óta - csatlakozott tagállamok együttes népessége hogyan változott 1990 óta. Lengyelországot szándékosan kihagytam, hogy a kisebb tagállamok esetében szemléltessem a tendenciákat. Egyébként Lengyelország közel fél milliós pluszban van, bár nem tudom mennyire lehet elhinni, hiszen elméletileg nagyon sokan vándoroltak ki, azonban lehet, hogy ott ennek ellenére beleszámolják őket is, pénzügyi és politikai megfontolásból, hiszen nagyon szeretnek középhatalomként tetszelegni.
Összességében elmondható, hogy az ábrán jelzett országok össznépessége 1990-ben közel 74 millió fő volt, ami mára 67 millió főre apadt, tehát együttesen is csak egy Franciaország érdekérvényesítő erejével érnek fel. Ilyen tendenciák mellett nem sok szavunk lesz az EU-ban még közös fellépés esetén sem.
Forrás: Eurostat
