Az Ukrajnában és Irakban kialakult válság némiképp háttérbe szorította a szíriai polgárháborút a világsajtóban, azonban továbbra is súlyos harcok folynak az országban immár több, mint 3 éve. Asszad elnök ugyan megnyerte a júniusi választást, ahol a harcokba belefáradt emberek a békére szavaztak, azonban a kormánynak nincs meg a kellő ereje, hogy újra egyesítse Szíriát.
Jelenleg a szír hadsereg körülbelül 200 ezer katonával rendelkezik, akik ellen tekintélyes számú felkelő erő harcol, majd 150 ezer ember. Persze totális a káosz, gyakorlatilag mindenki-mindenki ellen van, hiszen a mérsékelt felkelőket támadják a keményvonalas dzsihádisták is, akiknek száma az utóbb említett szám kb. fele. Ebbe nemcsak a hírhedt ISIS egységei tartoznak, hanem számos más frakció is. Na és persze ott vannak még a kurdok, akik gyakorlatilag önállósították magukat.
A kormány ellenőrzése alatt nagyjából az ország fele áll, főleg a sűrűbben lakott területek. Elkeseredett harcok északon Aleppónál és a déli határvidéken folynak. Az áldozatok száma a 250 ezerhez közelít, ami lehet csak alulbecslés, hiszen a harcoló felek nem riadnak vissza az indokolatlan vérengzésektől. A szír hadsereg haditechnikája is rendesen fogy, most ugyan hasznát veszik a több ezer szovjet tanknak és páncélozott járműnek, amit egykoron felhalmoztak, de ezek az elavult fegyverrendszerek könnyen áldozatául esnek a nyugati technikával ellátott lázadóknak. Ezért egyre kisebb az esély arra, hogy külföldi beavatkozás nélkül, pusztán katonailag, tehát az egyik fél győzelme által megoldódik a helyzet. Asszad csak, úgy tudna nyerni, ha a Nyugat és az Öböl menti államok nem támogatnák tovább a felkelőket, de lehet már ez is késő, ugyanis rengeteg az országban a mindenre elszánt dzsihádista, akik aligha adják meg magukat. Nagy valószínűséggel évtizedes problémának néz elé a térség, ha minden így marad.